Jelenleg a Július 2009 havi archívumában böngészel.
Ezt a hónapot sajnos ki kell hagynunk…
Miután abbahagytam az Utrogestan szedését, meg is jött, de csak alig-alig. A 3. napon elmentünk újra a BMC-be, azzal, hogy szeretnénk elkezdeni a 2. inszemet. Az UH szerint még mindig ott van a “cisztás képlet”, igaz most “csak” 16 mm-es, de még mindig ott van. Sajnos. Épp ez a baj. Az orvos szerint ha 14 mm-es lenne, el lehetne kezdeni a stimulációt, de így nem ajánlja, mert csak újabb cisztákat “gyártanánk”. Mivel ilyen kicsi a mérete ezért gyógyszert nem ad rá, fel fog szívódni magától, de azért ez a hónap maradjon inkább ki. :(
Ez sajnos egyébként igen gyakori mellékhatása inszemináció után a mesterséges stimulációnak.
Ha a korábbi posztban már érintettem a tesztelést, akkor írok róla egy kicsit bővebben.
Annak idején, az első hónapokban, amikor még nem sejtettük, hogy vannak velem bizonyos problémák és úgymond felhőtlenül izgultunk hónapról-hónapra, időnként én is alig vártam már, hogy tesztelhessek. Idő előtt. Persze negatív lett és elszomorodtam de igazából csak magamnak “ártottam” ezzel.
Mára – és ebben nagy szerepe van az utóbbi inszeminációnál történteknek – sikerült végre “megértenem” és “elfogadnom”, hogy miért nem szabad idő előtt tesztelni. Bár egyszerű a válasz, de nekem mégis sok időbe telt megérteni.
Persze, ilyen esetben, ha valaki meddőségi kezelésben vesz részt, annak könnyebb (furcsa ezt a szót használni, valahogy nem illik ide) a helyzete, hisz folyamatos orvosi felügyelet alatt áll és az inszeminációt követően 17 nap múlva úgyis elvégzik a laborvizsgálatot (másnéven biostrip), hogy létrejött-e a terhesség.
Általában azt szokták mondani, hogy érdemes megvárni a menstruáció esedékességének napját, és akkor lehet előszőr tesztelni.
A meddőségi kezelések során más a helyzet, mivel a tüszőrepesztő injekció HCG-t tartalmaz és emiatt az injekció beadását követő két hétben nem szabad tesztelni, mert tévesen pozitív eredményt adhat!
Azok alapján amiket anno átéltem és most az inszemináció után, szeretném mindenkinek üzenni, hogy türelem… türelem… türelem…
Akár meddőségibe jársz, akár nem, várj a teszteléssel. Úgy gondolom ha már 1 hetet késik a menstruáció, akkor kéne előszőr tesztelni, hisz ha ott a Pici, akkorra már biztosan megmutatja magát.
Így nem kell agyalni azon, hogy milyen érzékenységű tesztet vegyen valaki, hogy az extra-szuper-hiper érzékenységű tesztet hol lehet a neten megrendelni, stb. és ami a legfőbb… sok csalódástól kímélheted meg magad! Hidd el, az a pár nap plusz, amit izgalommal töltesz el, sokkal jobb érzés, mint egy negatív teszt a kezedben. Meg még egy… meg még egy…
Ráadásul “ugyanott vagy ahol a part szakad”, szokták mondani, hisz újra azzal foglalkozol, hogy akkor majd másnap megint tesztelsz… de akkor már befészkelte magát a gondolat az agyadba, hogy mégsem sikerült… hogy megint nem sikerült…
S még egy érdekes cikk ezzel kapcsolatban:
http://www.kismamablog.hu/terhesseg/a-terhesseg-jelei-tunetek-elso-harmad/tesztek-es-teszteles
Július 16-ra voltunk visszarendelve, ún. biostrip (vizelet terhesség teszt HCG-re) vizsgálatra.
Nem jött meg, de az utóbbi pár napban a tesztek egyértelműen negatívak lettek. Kicsit elszomorodtunk, de azért még nem adtuk fel. Nyomoztunk, hogy az inszemináció után mitől lehet, hogy nem jött még meg, de a tesztek negatívak. Egyrészről ugye lehet az ok, hogy a tesztek még nem mutatják ki a babát. Ok lehet, hogy meg fog jönni, csak késik még pár napot. Viszont ami megdöbbentett minket, az az Utrogestan egyik mellékhatása, amit elfelejtettek ráírni a tájékoztatóra, mi is csak utólag tudtuk meg, hogy igen, ez egy valós mellékhatás, sajnos. Szóval ez a gyógyszer késleltetheti a menstruációt. Nos, velem pontosan ez történt.
Ez a nap szörnyű volt. Hajnali vizeletmintát kellett bevinnünk, majd közel 3 órát vártunk, mire egy nővérke kikukucskált az ajtón és fennhangon közölte, hogy:
Hát, ez most nem sikerül, folytatják, vagy elmennek nyaralni?”
Köpni-nyelni nem tudtunk, döbbenetet, csalódottságot és fájdalmat éreztünk egyszerre. Nagy nehezen kinyögtem, hogy szeretnénk folytatni erre közölte, hogy akkor fáradjak be és vetközzek le.
Sajnos a mi orvosunk szabadságon volt, így ismét ahhoz a másik orvoshoz kerültünk, akihez múltkor is, és aki nem szívesen foglalkozik mások betegeivel.
Na szép, gondolom, ha azt mondom, most inkább nyaralnánk, akkor meg se vizsgálnak? És milyen rosszul döntöttem volna ha így reagálok…
Ugyanis az UH vizsgálat kimutatta, hogy van egy “cisztás képlet”, ami 29 mm-es. Erre az orvos azt mondta, hogy valószínűleg fel fog szívódni magától, nem lesz probléma.
Abba kellett hagynom az Utrogestant és ha megjön, akkor megint a 2. vagy 3. napon jöhetünk és elkezdhetjük a következő inszeminációra való felkészülést.
Az alábbi oldalt Kedvesem találta… arra az esetre majd ha…
Részletesen, jól érthetően, sok kérdésre választ adva írja le hétről-hétre mindazt ami történik.
“A gyermekvárás kilenc hónapja meghatározó élmény lehet a kismama életében: pillanatok, melyek azonnal az “örök emlék” kategóriába kerülnek, kellemetlen tünetek, aggodalom és várakozás jellemzi ezeket a heteket. Vajon normális az, amit érzek? Milyen vizsgálatokra kell mennem? Hogyan növekszik a kisbabám? Mivel tölti a napjait az anyaméhben? Ezekre a kérdésekre itt választ találhatunk!”


Legutóbbi hozzászólások